Bajót

Weboldal

Bajót és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, az itt talált régészeti leletek is erről tanúskodnak. A község határában az Öreg-kő K-i hatalmas sziklafalában, a Jankovich- és Baits-barlangban őskori maradványokat, köztük az ősember solutréei és magdaléni kultúrájának számos ritka- és érdekes emlékét, – finoman kidolgozott kő- és csonteszközöket – találtak.A római korban itt egy település volt, helyén faragott kőtárgyak, pénzek kerültek elő, s egy domborműves sírkő is, melyet a plébánia falába építettek be.A környéken a honfoglaló magyarok is korán megtelepedtek, az itt feltárt honfoglalás korából származó sírlelet bizonysága szerint.A település nevét az írásos források 1202-ben említik először. Első birtokosa a spanyol származású Bajóti Simon ispán volt, ő védelmezte hősiesen maroknyi íjászával Esztergomot 1242-ben a tatároktól. Kézai Simon krónikája szerint a község neve is spanyol eredetű.Bajóton egy vár is állt egykor, alapfalainak maradványai a templom D-i oldalán sokáig láthatók is voltak, 1332 körül azonban minden bizonnyal elpusztult, birtokosainak háborúskodásai miatt, mert többé nincs említve.A községet a törökök többször elpusztították, de mindannyiszor újranépesült.1706-ban a labancok úgy feldúlták, hogy újra kellett telepíteni.Határában az 1800-as években szénre bukkantak,és a területet bányaművelés alá is vették.A II. világháború alatt itt rejtőzködött Szántó Piroska festő férjével, Vas István költővel.Péliföldszentkereszt Bajót határában található. Régi búcsújáró helyén XIII. sz-i műemlékké nyilvánított templom, Kálvária és egy volt rendhház található.A közelben találhatók a Berény-vár -nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is.Az Öreg-kő tetejének környéke természetvédelmi terület, itt fészkel a ritka kerecsen sólyom és kövirigó.A környéken van a Büdöslyuk nevű barlang is.